Három és fél éves kisfiamnál kezdett elfogyni a lelkesedés, ha az esti rendrakásról volt szó.

Hiába ígértünk fűt-fát, hosszabb mesét.  A kisautók már nem akartak a garázsba parkolni és az állatkák sem ugrottak már fejest a tároló dobozba.

Ekkor jött a zseniális férjem, zseniális ötlete!

Berakott egy jó pörgős számot, felhangosította a zenét és egy óriási táncos mulatságot csinált a pakolásból.

Azóta is minden este ugrálva, énekelve csinálunk rendet.

Próbáljátok ki, és írjátok meg, hogy sikerült!!!! 🙂