Ha költséghatékony és praktikus karácsonyi dekorációban gondolkodunk, egyrészt arra érdemes törekednünk, hogy az ünnepi készülődés ne generáljon vásárlást, ne kelljen aztán az év többi részében a tematikus karácsonyi lakásdíszek darabjait kerülgetni-dugdosni, rendszerezésre szánt idő hiányában esetleg még húsvétkor is nézni,  másrészt arra, hogy ne sajnáljuk  alkalmazni és aktualizálni kreatívan azokat a semleges dísztárgyakat, amikkel már egyébként is rendelkezünk:

gyertyák, üvegek, tányérok, mécsestartók, tükrök minden háztartásban találhatók és felhasználhatók. Ha végignézünk friss szemmel a lakásunkon, biztosan találni fogunk olyan hangulatos és harmonikus részleteket, amiket érdemes hangsúlyoznunk és beemelnünk a karácsonyi dekorációba: szép kilátásra nyíló ablaktáblákat,  méretes ajtófélfákat, falikarokat, kép-és tükörkereteket, lerakóasztalkát… Azt gondolom, ha olcsó, könnyen elérhető és igazán élettel teli, melegséget árasztó dekor-alapanyagot szeretnénk, akkor a természetből érdemes merítenünk: a toboz, makk, dió, gesztenye,  fagyal és borostyán szinte bárhol felellhető, önmagában is mutatós növény, felhasználásuk, és később, az ünnep kivonultával felszámolásuk nem is lehetne egyszerűbb.

Én most a borostyánkoszorú elkészítését mutatom meg nektek, amivel a bejárati ajtót, az ablakokat, és az ünnepi terítéket dekorálhatjátok. Minden, számunkra fontos kitételnek eleget tesz: a lehető legkisebb költségvetésből,  minimális eszközszükséglettel, az egész lakásban alkalmazva megvalósítható még akkor is, ha a legbonyolultabb hétköznapi kézműves tervékenység, amit ügyesen végzel, a cipőfűzés.

A koszorúk elkészítéséhez ollóra, kötözőre, damilra, arany festéksprére, és olyan borostyán-lelőhelyre lesz szükséged, ahonnan hosszú, levéldús indákat szerezhetsz – lehetőleg legálisan. A borostyáninda a lehető legjobb alapanyag: tartós, a levelek színe gyönyörű mélyzöld, ami tökéletesen illeszkedik az ünnep színeihez, a szára elég masszív ahhoz, hogy a merevítéshez ne legyen szükségünk drótra, ugyanakkor hajlékony is, ami lehetővé teszi a könnyű formázást.

Próbáljatok hosszú, nagyjából azonos méretű levelekkel rendelkező, hajlékony indákat szerezni!

Mutatom:

Ha már a kezünk ügyébe készítettük az ollót és a kötözőt (én ehhez erős, hatszálas hímzőfonalat használok), megnézzük, merre kunkorodik magától az inda – akkor járunk a legjobban, ha ezt a természetes hajlásirányt hívjuk segítségül, amikor megpróbáljuk formába rendezni a koszorúnkat.

Amikor kialakítottuk a megfelelő formát, néhány ponton erősen összefogatjuk a szárakat a kötözővel. Ahhoz, hogy lássuk, melyik a legelőnyösebb oldala és hogyan adja ki legjobban a koszorúformát az inda, érdemes felemelve forgatni egy kicsit. Ha eldöntöttük, hogyan lógatjuk fel, akkor egy hosszú damilszálat duplán ráfűzünk. A damil tetszés szerint helyettesíthető egy szép selyemszalaggal.

Ha elkészültünk a prototípussal, a többit annak mintájára már gyorsan legyárthatjuk.

Elhelyezhetjük az ablaktáblák előtt:

Arany festéksprével lefújva elegánsabbá és ünnepibbé tehetjük:

Az ablakban aranyszínben:

Asztali dekorációként is használhatjuk:

Az adventi időszakban néhány látványos gyertyával kombinálva ennyi talán elegendő is ahhoz, hogy felkészüljünk a fényesebb estékre. Arra is mutatok ötleteket, hogy használhatod a borostyánt, amikor már beköszöntött az ünnep. Az alább képeket a Pinterest-ről hoztam nektek:

És még néhány inspiráció, ami borostyánra alkalmazva is tökéletesen működik:

Kellemes készülődést kívánok!