Három és fél éves kisfiamnál kezdett elfogyni a lelkesedés, ha az esti rendrakásról volt szó.
Hiába ígértünk fűt-fát, hosszabb mesét. A kisautók már nem akartak a garázsba parkolni és az állatkák sem ugrottak már fejest a tároló dobozba.
Ekkor jött a zseniális férjem, zseniális ötlete!
Berakott egy jó pörgős számot, felhangosította a zenét és egy óriási táncos mulatságot csinált a pakolásból.
Azóta is minden este ugrálva, énekelve csinálunk rendet.
Próbáljátok ki, és írjátok meg, hogy sikerült!!!! 🙂