Legutóbbi munkám során egy elképesztő munkabírású kétgyerekes anyukát ismerhettem meg. Három alkalommal jártam náluk, a konyhát, a nappalit/iratokat és a gyerekszobát tettük rendbe. Azt kell mondanom, lehetséges egy-egy nap alatt is csodát tenni :).
Ez most a legkevésbé sem önfényezés, mert kellett hozzá az anyuka szívós tenni akarása és a lendületes, kitartó közös munka is. Mindhárom alkalommal a szó szoros értelmében tényleg csak egy rövid evős szünetet tartottunk, a többi hét és háromnegyed órában csak úgy örvénylettek körülöttünk az evőeszközök, fedők, lábosok, biztosítási papírok, kreatív alapanyagok, focis kártyák és legódarabkák.
A hatalmas kavargás közepette természetesen most is volt néhány fáradtabb szakasz, mikor nehezebben láttuk meg a káoszban a rendet, de semmi nem történhetett, ami egy pillanatra is elhomályosíthatta volna a hőn áhított Célt. És épp ettől a céltudatosságtól volt olyan sikeres a rendrakás, épp emiatt gyűlt össze minden alkalommal egy tele autónyi adomány és több zsák (szelektív) hulladék. Ha kívánhatnék egyet, akkor mindenkinek, aki rendrakásra adja a fejét, ehhez hasonló szívósságot és lendületet kérnék, hogy aztán megérdemelten élvezhesse a munkája eredményét!
Köszönöm a lehetőséget és gyümölcsöző közös munkát :)!